A boldogs�gkutat�kat m�r r�g�ta foglalkoztatja, mi�rt van az, hogy lassan elmegy a kedv�nk a nevet�st�l? N�h�ny �vtizeddel ezel�tt naponta 18 percet nevett�nk, ma m�r alig hatot. Pedig a nevet�s boldogs�ghormonokat szabad�t fel, �s ez�ltal fontos szerepet j�tszik a j� k�z�rzet megteremt�s�ben, nem kellene lemondanunk r�la. �me, n�h�ny biztos tipp a nevet�shez, seg�t, hogy ne l�ssunk mindent olyan s�t�ten.

Nevess�nk egy�tt – keress�nk hozz� t�rsas�got, mert a nevet�s k�z�ss�gben az igazi. Vizsg�latok kimutatt�k, hogy m�s emberek jelenl�t�ben harmincszor gyakrabban nevet�nk. Min�l nagyobb teh�t a csoport, ann�l m�k�sabb.

A nevet�s nevet�st okoz, erre b�rki k�nnyen r�j�het. V�gyen egy vicck�nyvet, sz�ks�g eset�n egy nevet�zs�kot, mert m�g a mechanikus nevet�s is ellaz�t, j�kedv�v� tesz. Dr. Michael Titze humorkutat� szerint az arcizmok mozg�sa mosolyg�s k�zben befoly�solja a v�rell�t�st az agyban – mint egy „oxig�nzuhany”.

L�gy boh�c – ne olyan komoly! Nevess saj�t magadon �s a mindennapok k�nos esem�nyein is. Egy tipp: vedd fel egyszer a vil�g legkisebb maszkj�t – egy piros boh�corrot. Figyeld meg, mi t�rt�nik.

Csiklandozzuk egym�st, hiszen a kisgyerekekkel szinte mindennap megtessz�k. Sug�rz� arccal k�zeled�nk hozz�juk, majd alaposan megcsiklandozzuk �ket. A t�rp�kb�l azonnal kit�r a nevet�s. Pr�b�ld ki egyszer a kr�nikus komolys�g elleni leg�sibb h�ziszert feln�ttekn�l is: csiklandozd meg partnered. M�g ha kezdetben k�nyeskedik is, a nevet�st biztosan nem tudja mag�ba fojtani.

A nevet�s seg�t B�rmily ban�lisan hangzik is: nevess�k ki magunkb�l a rossz hangulatot! �gy boldogs�ghormonok szabadulnak fel a testben, �s az immunrendszer felp�r�g. Ez pedig fitt� tesz!