A Human Performance Laboratory (HPL)

A Human Prformance Laboratory ( az emberi teljes�t�k�pess�g vizsg�lat�nak a laborat�riuma ) az emberi ideg / izom / v�z-rendszer kutat�saiban �s az eg�szs�g meg�rz�s�t el�seg�t� lehet�s�gek vizsg�lataiban a vil�g vezet� int�zeteihez tartozik. A HPL egy szakmai kutat� csoport, 9 �lland� munkat�rsb�l �s 7 neves, f�ggetlen tagb�l ( professzorok ) �ll, akik az anat�mia, az izommechanika, a pszichol�gia, a motorikus kontroll, a biok�mia �s a biomechanika kutat�si ter�let�n j�rtasak. Az eg�sz HPL szem�lyzet kb. 100 f�s teljes munkaid�s er�t foglal �ssze, mint kutat�k, vend�g professzorok, szabadfoglalkoz�s� orvosok, f�iskolai v�gz�s�k, a titk�rs�g munkat�rsai �s a technikai r�szleg. A HPL egy nemzetk�zi flairrel rendelkezik, a vil�g minden t�j�r�l a tanul�k, �szt�nd�jasok, �s professzorok r�szv�tel�vel, akik az int�zetet felkeresik, azaz: egy sor kutat�si projektn�l, nemzetk�zi kooper�ci�s munka keretei k�z�tt vesznek r�szt.

Egy f�ggetlen extern kritikus a HPL kutat�si aktivit�sait tavaly a k�vetkez�k�ppen �rt�kelte: „ …a vil�g legjobb klinikai biomechanikus kutat�sa… „

A HPL a gy�gy�szati m�szerek mechanikus �s neuropszichol�giai hat�s�nak a kutat�s�ra �s a mozgat�rendszer s�r�l�seinek megel�z�s�re specializ�l�dott.

Terv

A stabilit�s minden korcsoport mozg�s�ban fontos. K�t strat�gia van a ki/elmozdul�s szil�rds�g�nak a jav�t�s�ra: a cip�k fel�p�t�s�t optim�lis al�t�maszt�ssal k�n�lni �s/vagy a l�b/l�bsz�r izomzat�nak az er�s�t�se. Mindenesetre, ha cip�t haszn�lunk, melyek lehet�s�g szerint nagy stabilit�st k�n�lnak, akkor azok az izmokat legyeng�tik, amelyek a statikus �s dinamikus szil�rds�g�rt felelnek, mert ezek a t�maszt�s miatt egy�ltal�n nem vagy alig vannak ig�nybe v�ve.

Tulajdonk�ppen nincs logikus ok arra, hogy mi�rt kellene a statikus �s dinamikus szil�rds�gi funkci�kat a mechanikus izomedz�st�l elv�lasztani. Mi�rt ne lehetne az izmok edz�s�t az als� v�gtagok t�nyleges mozg�s�val kombin�lni?

Egy mechanikus ter�pi�s- �s sporteszk�zt fejlesztett ki egy sv�jci c�g, melynek neve: Masai Barfuss Technologie ( MBT ). Az MBT eszk�znek egy el�re �s h�tra lekerek�tett talpa van, ami mag�ban egy nem stabil alapot k�pez. Ez a l�bbeli az als� v�gtagok izmainak �s idegrendszeri �ton az eg�sz test izomzat�nak az edz� eszk�zek�nt szolg�l, melynek rendszeres haszn�lat�val pozit�v gy�gy�szati �s eg�szs�gmeg�rz� hat�s �rhet� el.

Az elm�let ezen a nem stabil fel�p�t�s m�g�tt az, hogy az izmok meger�s�dnek, melyek a mozg�stengely k�zvetlen k�zel�ben tal�lhat�k; ezzel az �z�leti tengely k�zel�ben hat� nagy er�ket �s az er�k �ltal keletkezett �z�leti terhel�st a megfesz�lt izomzat figyelemre m�lt�an reduk�lja (k�p 1.). M�sfel�l a cs�kkent �z�leti terhel�s pozit�van hat az �z�letek s�r�l�s�re.

M�dszer

A HPL egy �tfog� tanulm�nyban 8 teszt-szem�llyel, akik az MBT eszk�zt k�t h�ten �t �tlagosan 9,5 �r�t viselt�k, az MBT mechanikus hat�s�t kutatta. K�l�n vizsg�lt�k a kinematik�t, kinetik�t, izomaktivit�st, vibr�ci�t a puha sz�vetekben �s az oxig�n felhaszn�l�st �ll�s �s/vagy j�r�s k�zben, eg�szs�ges alanyokn�l, akik a nem stabil MBT �s egy h�tk�znapi kontroll cip�t haszn�ltak.

Eredm�nyek

Ebb�l a tanulm�nyb�l a k�vetkez� t�nyek ad�dtak:

Nyugodt �ll�sn�l az MBT fokozta a nyom�sk�z�ppontban a mozg�st, ami az als� v�gtagokban egy megemelkedett izommunka sz�ks�glethez vezetett, hogy a testet egyens�lyban tartsa. Az �ll�s alatt az MBT, mint mechanikus izomedz� eszk�z szerepel.

Az �ll�s alatt az MBT az als� ugr��z�letre fokozott impulzust fejt ki a plantaris rot�ci� ir�ny�ba �s a l�b inverzi�j�ra a talajfog�s els� fel�ben. Ezen a m�don az MBT, mint az als� ugr��z�letet �th�dal� izmok mechanikus edz� eszk�ze szerepel.

A j�r�s alatt az MBT reduk�lja az als� ugr��z�let t�rd�z�letre kifejtett impulzus�t ( �tlagosan 27 %-os cs�kken�s ). Ilyen m�don az MBT mechanikus �ton cs�kkenti az er�behat�st a t�rd- �s cs�p��z�letre. Ez az eredm�ny tipikusan az �z�leti f�jdalmak cs�kken�s�vel hozhat� �sszef�gg�sbe.

A j�r�s alatt az MBT 2,5 %-al t�bb oxig�n felhaszn�l�st k�vetel, mint "passz�v" j�r�s sor�n; ez�ltal t�bb mechanikus energi�ra van sz�ks�g, ami magasabb mechanikus edz�shat�shoz vezet.

Ezen tanulm�nyok alapj�n k�vetkeztethet�nk, hogy az MBT a kis m�lyizmok aktiviz�l�s�val a rot�ci�s tengelyt er�s�tik. Ez�ltal az �z�leti terhel�s reduk�l�dik (K�p 1.) , ami a f�jdalmak �s a s�r�l�sek cs�kken�s�t magyar�zza ezen eszk�z�k haszn�lat�n�l.

�sszegz�s

• Az MBT szakszer� haszn�lat mellett a mechanoter�pi�ban, mint ter�pi�s edz�-eszk�z szolg�l.

• Az MBT-vel a mechanoter�pia a p�ciensn�l ak�r �ll�sn�l, ak�r j�r�sn�l hat. Az �ll�s alatt az MBT megemeli az izommunk�t, az izomzat er�s�dik, ami egy edz�shat�st eredm�nyez. �ll�skor �s j�r�s k�zben az MBT cs�kkenti az �z�leti terhel�st �s �gy az �z�leti kop�sok, valamint s�r�l�sek megel�z�s�hez j�rul hozz�.

• Az MBT ez�ltal a mechanoter�pia igen hat�kony eszk�ze.

Calgary, 2004. junius 30.

Benno M. Nigg