Az al�bbiakban egy, a ter�pi�t el�seg�t� alternat�v m�dszert, egy �j t�pus� tr�ning l�bbelit szeretn�k bemutatni.

Az MBT mozaiksz�: Massai Barfuss Technologie ( Masz�j mez�tl�b technol�gia ). Kiindul�si alapja: a h�t, �z�let �s m�s mozg�srendszeri probl�m�k milli�rdos nagys�grendben terhelik meg az eg�szs�g�gyet. A term�szetben �l� n�pek viszont alig ismerik ezeket a f�jdalmakat �s mozg�skorl�tozotts�got okoz� betegs�geket. �gy a masz�jok k�z�tt �ppenhogy csak elv�tve fordulnak el� mozg�sszervi probl�m�k. Megfogalmaz�dott teh�t az egyszer� term�szeti n�pek mez�tl�b j�r�s�nak ilyen jelleg� el�nye.

Eredetileg a mi testfel�p�t�s�nk is azokhoz a k�rnyezeti adotts�gokhoz adapt�l�dott. Vagy m�sk�ppen: m�g nem alkalmazkodott a civiliz�lt vil�gunk mesters�ges, minden�tt s�k, kem�ny talaj�hoz.

A s�k talaj, mint eg�szs�gk�ros�t� faktor:

1. �ll�sn�l egy passz�v tart�sra �szt�n�z

2. Tipikus megszokott j�r�sforma ( „megismerem a j�r�s�r�l”

3. Hossz� l�p�sek ( s�lypont el�re tol�dik )

4. A sarokt�masz ut�ni f�zisban a l�b nem g�rd�l, hanem csap�dik a talajhoz ( �tk�znek az �z�leti felsz�nek )

5. Nincs egyens�lyoz�s, el is felejtett�k ezt j�r�s k�zben ( nagyobb a s�r�l�sek lehet�s�ge )

6. Izomdiszbalansz fenn�ll�sa

Ez a fajta term�szetelleness�g a mai civiliz�lt ember �let�ben nem meglep�. Minden esetre elgondolkodtat�: mi a term�szetes k�r�l�tt�nk manaps�g?

A sv�jci feltal�l� – Karl M�ller g�p�szm�rn�k – is elgondolkodott, �gy sz�letett meg az MBT �tlete. T�bb �vi fejleszt�s, kutat�s �s szakemberek tapasztalatai alapj�n j�tt l�tre a mai ide�lis fiziol�gi�s viszonyokat megteremt� l�bbeli. Term�szetesnek hat� talajform�t produk�l ( mindezt mesters�gesen ). Megfogalmazhat� �gy is, hogy az MBT haszn�lata nem m�s, mint ter�pi�s mez�tl�bas s�ta term�szeteshez hasonl� talajon.

MBT indik�ci�s ter�letei a gy�gy�szatban:

- Reumatol�giai k�rk�pekben ( artr�zisok, artralgi�k, miop�ti�k, fibromialgia, tendinop�ti�k, egy�b kr�nikus betegs�gek )

- Ortop�dia ( tart�si probl�m�k, l�b- als�v�gtag deformit�sok )

- Rehabilit�ci� ( s�r�l�sek ut�n, m�t�tek ut�n )

- Cukorbetegs�g, v�n�s probl�m�k- visszerek, t�ls�ly, adipozit�s

Prevenci�:

- Mindenkinek aj�nlott, aki megtanulja az optim�lis haszn�lat�t a j�r�s eg�szs�ges �tprogramoz�sa c�lj�b�l.

Az MBT-t Nyugat-Eur�p�ban nagy el�szeretettel haszn�lj�k a mindennapi �letben �s a ter�pi�ban is. Sv�jcban, N�metorsz�gban hetedik �ve kezelnek ezzel a m�dszerrel eredm�nyesen - a l�dtalpbet�t legnagyobb konkurenci�ja. Saj�t tapasztalataim alapj�n is �ll�thatom, hogy ez a tr�ning l�bbeli hat�sosan alkalmazhat� az indik�ci�inak megfelel�en. A betegeknek csak p�r �r�ra, egyszeri alkalomra tudtam a l�bbeliket biztos�tani, m�gis �rt�kelhet� eredm�nyeket kaptam, amelyek az elv�r�saimnak megfelel�en alakultak.

Az MBT-ben nagyon j�l megoldhat�ak t�bbek k�z�tt az egyens�lyt fejleszt� gyakorlatok is, ami fontos r�sze a teljes k�r� fizioter�pi�nak. Sokoldal� haszn�lat�t f�leg a mindennapokban, prevent�v meggondol�sb�l lenne �rdemes szorgalmazni.

A Masz�j Mez�tl�b Technol�gia elve �j szemsz�gb�l k�zel�ti meg mindezt. A l�bak fiziol�gi�s statik�ja, dinamik�ja n�lk�l�zhetetlen a hat�kony, eg�szs�ges j�r�s �rdek�ben, �s ahhoz, hogy funkci�it - adapt�ci�, facilit�ci�, posztur�lis stabilit�s – optim�lisan tudja ell�tni. Ezen feladat fontos, k�zvetlen r�sztvev�je az Achilles �n is.

Mivel itt nem egy k�z�ns�ges cip�r�l van sz�, haszn�lata sem mindennapi. Az MBT eg�szen m�s j�r�si technik�t k�vetel meg haszn�l�j�t�l az idegrendszer �tj�n, a fiziol�gi�s testtart�s, mint v�gs� c�l �rdek�ben. A m�dszerrel optimaliz�lhatjuk az als� v�gtag mozg�s�t, funkci�j�t. A mai cip�ipar elvei szerint: egy cip�nek vezetni, t�masztani kell a l�bat, ami az am�gy is passz�v j�r�sunkat m�g ink�bb el�seg�ti. Be�gyazzuk l�bainkat a korzett-szer� cip�inkbe, ezzel korl�tozva l�bunk mozg�sszabads�g�t. Ez hib�s terhel�shez vezet. Mindezzel ellent�tesen hat az MBT, az eg�sz izomappar�tust�l fokozottabb aktivit�st �s munk�t k�vetel.

A l�b helyzete kompenzat�rikusan �ll�tja be a medence�v – gerinc – v�ll�v – fej statik�j�t. Teh�t, ha a l�b fiziol�gi�snak megfelel�, akkor a helyes testtart�st ez m�r nem akad�lyozhatja.

A fokozottabb er�kifejt�st, amit a m�dszer, a helyes testtart�shoz ig�nyel, a betegek is tapasztalt�k, visszajelezt�k. Tulajdonk�ppen „ki kellett, hogy h�zz�k magukat” az MBT-ben, hogy biztons�gosan l�phessenek, vagyis ne azt �rezz�k, mintha el�re esn�nek.

Eredm�nyek az MBT-vel

Beteganyagomat az Orsz�gos Sporteg�szs�g�gyi Int�zet biztos�totta. 5 Achilles-�n m�t�tt: 3 f�rfi, (42, 38, 28 �vesek) �s 2 n� (50, 27 �vesek). 5,5 – 4 – 3 – 1,5 – 1 h�napja m�t�tt�k �ket.

A betegek, miut�n megszokt�k az MBT-t, b�trabban l�pegettek, ahogy erre sz�m�tottam is, k�v�ncsian pr�b�lgatt�k. �tlagosan 3 �r�t torn�ztak a cip�ben. A feladatok kezdeti hib�i voltak: pron�lt, vagy szupin�lt a l�buk, nem �rezt�k a g�rd�t� r�mp�t, hossz�kat l�ptek.

Mind az 5 p�ciens meg volt el�gedve a l�bbeliben ny�jtott teljes�tm�ny�vel, 4-en k�l�n�sen, mert az MBT-ben nem, vagy csak alig s�nt�tottak, mivel az MBT - az idegrenszert seg�ts�g�l h�vva - r�vezette �ket a l�bak szimmetrikus haszn�lat�ra.