A fizikai aktivit�s r�kellenes �ld�sait m�r kor�bban is kimutatt�k, azt azonban eddig m�g nem tudtuk pontosan, milyen aktivit�sra van sz�ks�g, tov�bb�, mekkora intenzit�ssal �s gyakoris�ggal kellene edzeni. A francia Goustave-Roussy int�zet kutat�csoportja 1990 �ta v�gez ilyen ir�ny� kutat�st mintegy 100 ezer n�n. Az els� tanuls�g: a kock�zat annyival cs�kken, amennyivel a fizikai tev�kenys�gekre ford�tott id� n�vekszik. P�ld�ul azokn�l a n�kn�l, akik heti 14 �ra h�zimunk�t v�geznek, a rizik� 18%-kal kisebb, mint azokn�l, akik nem v�geznek h�zimunk�t. Azonban d�nt� faktor az intenzit�s is: azokn�l, akik legal�bb heti �t �r�ban komolyabb fizikai ig�nybev�telnek teszik ki magukat - p�ld�ul fitness, squash, harcm�v�szetek -, a kock�zat 38%-kal kisebb a nem sportol�khoz k�pest. Ezek az eredm�nyek az�rt is nagyon �rt�kesek, mert itt olyan popul�ci�kr�l van sz�, akikn�l a kutat�k ismert�k �s figyelembe vett�k a csal�di el�zm�nyeket �s a t�bbi kock�zati t�nyez�t is.

Egy m�sik, 2005. november�ben publik�lt d�l-kaliforniai kutat�s (Keck Shool of Medicine) is kimutatta a testedz�s �s a mellr�k vesz�ly�nek cs�kken�se k�zti �sszef�gg�st - nemcsak feh�r, hanem fekete b�r� n�kn�l is.

A kutat�s sor�n 4538 olyan, 35 �s 64 �v k�z�tti n�t, akikn�l a 90-es �vekben mellr�kot diagnosztiz�ltak, hasonl�tottak �ssze 4649 eg�szs�ges n�vel. A n�ket r�szletesen kik�rdezt�k mindazon t�nyez�kkel kapcsolatban, amelyek hat�ssal lehetnek a r�k kock�zat�ra, �gymint: doh�nyz�s, alkoholfogyaszt�s, �letkor az els� menstru�ci� idej�n, terhess�gek sz�ma, �s �gy tov�bb. Ami a testedz�st illeti, nemcsak azt vett�k figyelembe, hogy a n� mit �s mennyit edz. Arra n�zve v�geztek egy becsl�st, hogy 10 �ves kor�t�l kezdve a vizsg�lat id�pontj�ig hetente k�r�lbel�l h�ny �r�t t�lt�tt testedz�ssel.

Azoknak a n�knek, akik 10 �ves koruk �ta hetente �tlagosan legal�bb 1,3 �r�t edzettek, 20%-kal kisebb es�ly�k volt a mellr�k kialakul�s�ra, mint azoknak, akik inakt�v �letvitelt folytattak. Ez az eredm�ny az �sszes t�bbi t�nyez� - mint p�ld�ul a testt�megindex, a terhess�gek sz�ma, stb. - hat�s�nak kisz�r�se ut�n is fennmaradt. A legn�pszer�bb edz�sform�k egy�bk�nt a gyalogl�s, a fitness, az aerobic �s a ker�kp�roz�s voltak. 

Hogyan cs�kkenti a testedz�s a r�k kock�zat�t?

 Sz�mos t�nyez�n kereszt�l, �ll�tj�k a szak�rt�k.

Ezek k�z�l az egyik legf�bb, hogy a fizikai aktivit�s cs�kkenti a v�rben kering� n�i hormonok - els�sorban az �sztrog�n �s a progeszteron - szintj�t. A kutat�k szerint a v�rben kering� n�i hormonok magasabb szintje n�velheti a mellr�k kock�zat�t az�ltal, hogy a mell sejtjeit oszt�d�sra �s szaporod�sra k�szteti.

Egy m�sik t�nyez� lehet az inzulin-�rz�kenys�g n�veked�se azokn�l, akik rendszeresen edzenek. A megn�vekedett inzulin-�rz�kenys�g ugyanis cs�kkenti a v�r inzulinszintj�t, ez�ltal - k�zvetve - ism�t csak a v�r n�ihormon-szintj�t. R�ad�sul mind az inzulin, mind a n�i hormonok cs�kken�se seg�t az ide�lis tests�ly fenntart�s�ban. A magas inzulinszint ugyanis a zs�rrakt�roz�s�rt, a t�l magas n�ihormon-szint pedig a cs�p�n, a comb h�ts� r�sz�n �s a felkaron l�v� zs�rfelesleg kialakul�s��rt tehet� felel�ss�. K�l�n�sen fontos, hogy a mozg�s g�tolja a menopauz�t k�vet� s�lygyarapod�st, amely szint�n a mellr�k egyik kiemelt kock�zati t�nyez�je.

 Ne feledkezz�nk meg azonban az immunrendszerr�l sem: a testedz�s ugyanis el�seg�ti a rosszindulat� sejtekkel szembeni v�delem immunmechanizmusait - p�ld�ul n�veli a r�kos sejteket elpuszt�t� term�szetes �l�sejtek sz�m�t. Az edzett ember tov�bb� az immunrendszert al��s� stressz ellen is felv�rtezi mag�t: az edzetteket ugyanis sokkal kev�sb� viselik meg a mindennapi stresszhat�sok - �gy nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is eg�szs�gesebbek az edzetlenekn�l.

www.zsofiajakabffy.shp.hu